A Kormányinfón elhangzott információk alapján röviden azt mondhatjuk, hogy a vártnál sokkal nagyobb költségvetési kiigazításról döntött idénre a kormány, sőt, ha az idei és jövő évi kiigazítást együtt nézzük: a rendszerváltás óta látott kiigazítások egyik legnagyobbikáról van szó.
Az első reakciók alapján a piaci szereplők nem fogadták kedvezően a kormány költségvetést stabilizáló lépéseit, a forint és a tőzsde sokat esett. Gyorsértékelésünkben bemutatjuk ennek lehetséges okait.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk napi podcastjének keddi adása. A mai műsor rendhagyó volt, mivel azt nem lapunk stúdiójában, hanem a Portfolio Hitelezés konferenciáján rögzítettük, amely kedden, a budapesti Kempinski Hotelben került megrendezére. Az adásban előbb Zolnai György, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója, másodikként Simák Pál, a CIB Bank elnök-vezérigazgatója, végül pedig Jelasity Radován, az ERSTE elnök-vezérigazgatója, a Magyar Bankszövetség elnöke szólalt meg. Az interjúkban egyebek mellett szóba került, hogy az infláció látszódik-e már a hazai hitelkeresleten, hogy fennáll-e a credit crunch veszélye, hogy milyen hatásai vannak a kormányzati kamatstopnak, és persze arról is megkérdeztük interjúalanyainkat, hogy a költségvetési kiigazítás tekintetében mennyire reális a bankszektortól a jelenleginél nagyobb befizetést várni a magyar büdzsébe. Az interjúkat egymás után, minimális szerkesztéssel közöljük.
Már látni az Orbán Viktor által vezetett ötödik kormány szerkezetét, minisztereit és ebből arra is lehet következtetni, hogy mely kormánytagokhoz fog tartozni a gazdaságpolitika meghatározása. Az már most kijelenthető, hogy nem lesz könnyű dolguk, mivel feladataik között a költségvetés rendbetétele kell legyen az első helyen. Bemutatjuk, hogy milyen opciói lehetnek a kormánynak, amikor a költségvetési kiigazítás tartalmát állítja össze, és miért kell igyekeznie.
Az elmúlt három év áprilisi költségvetési adata fényében enyhe meglepetés a jelentős idei negyedik havi deficit a költségvetésben. Minden jel arra mutat, hogy szükség van kiigazításra az idei költségvetésben - értékelte a friss büdzséadatokat kommentárjában Virovácz Péter, az ING Bank szenior közgazdásza, aki arra is becslést adott, mekkorát kell lépnie az új kormánynak.
A kormány határozott jelzései, az elemzők feltételezései és az első negyedéves költségvetési hiányadatok alapján egyre erősebbek azok a várakozások, miszerint a gazdaságpolitikának hamarosan költségvetést stabilizáló intézkedéseket kell hoznia, mert kiigazítási kényszerbe került. Az elmúlt hónapok óriási kiköltekezése, valamint a költségvetést meghatározó külső körülmények látványos megváltozása miatt ez nem is lenne meglepő. A költségvetés kilátásait bemutató kétrészes cikksorozatunk második írásában bemutatjuk, hogy miért nem pánikol a kormány miközben százmilliárd forintos tételek repkednek, milyen egyenlegjavító lépések jöhetnek szóba, azokat miért nem lehet minden esetben megszorításoknak nevezni és miért nem ismétlődhet meg teljes egészében a 10 évvel ezelőtti múlt.
Még drágább lesz a rezsicsökkentés címmel jelent meg anyag a keddi Világgazdaságban. A napilapnak egy név nélkül nyilatkozó, a kormányzat fiskális politikájára rálátó forrás arról beszélt, hogy megváltozott a makrogazdasági környezet, ez pedig hatással van az idei büdzsére, de van mozgástér a költségvetésben, elsődlegesen a beruházások tekintetében. A cikk üzenete gyakorlatilag felér egy beismeréssel és megerősíti az elmúlt hetek piaci várakozásait is: a választások után jelentős költségvetési kiigazításra van szükség, miután a parlamenti választások előtt és érdekében a kormány elengedte a gyeplőt és a háború is jelentősen közrejátszik.
Mivel a nyári bizottsági ajánlást figyelmen kívül hagyta a magyar kormány, így most már a pénzügyminiszteri tanács sürgeti azt, hogy tegyen hathatós lépéseket a költségvetési kiigazításra és erre jövő április közepi határidőt is adott. A felszólításhoz hozzátartozik, hogy ennek nincs szankciós következménye, így esélyes, hogy a magyar kormány ezt is figyelmen kívül hagyja.